Főoldal / Mozgás=Egészség / Gyakran Ismételt Kérdések

Gyakran Ismételt Kérdések

Milyen betegségek kockázatát lehet csökkenteni az aktív életmóddal?

Az inaktív életmóddal bizonyíthatóan összefüggésbe hozható betegségtípusok: az elhízás, a magas vérnyomás, a daganatos betegségek, a kardio-vaszkuláris, azaz a szív-és érrendszeri betegségek, a depresszió, a csontritkulás és a cukorbetegség. Már napi 30 perces testmozgással 20-30%-kal csökkenteni lehetne e krónikus betegségek kialakulási veszélyét, ill. a már meglévő tünetek is enyhítők lennének.

A testmozgás valóban csökkenti a stresszt is?

Igen. Egy hazai egyetemi kutatás arra is rámutatott, hogy a rendszeres testmozgás a mentális egészségre is pozitív hatással van. A stressz-szint alacsonyabb, illetve gyorsabban áll helyre a nyugalmi szint azoknál, akik rendszeresen végeznek valamilyen testmozgást.

Mi számít aktív életmódnak?

A felnőtteknek legalább heti öt alkalommal kellene 30 perces közepes intenzitású rendszeres testmozgást végezniük ahhoz, hogy a mozgás preventív jellege érvényesüljön. Egy-másfél órás rendszeres mozgással már meg lehetne akadályozni az életkorral járó testsúlynövekedést is.

Mennyit kéne mozogni a gyerekeknek?

A gyerekeknek napi 60 perc közepes intenzitású és heti háromszor 60 perc nagy intenzitású mozgásra lenne szükségük az egészséges fejlődésükhöz, a tévé, számítógép előtt mindössze két órát ülhetnének.

Mi a fontosabb a testsúly megőrzésénél: a táplálkozás vagy a mozgás?

A rendszeres fizikai aktivitás kalória-megszorítás nélkül jelentős testsúlyveszteséget nem eredményez. Így lehetséges az is, hogy valaki a rendszeres fizikai aktivitás mellett is túlsúlyos, bár általában a rendszeresen sportolóknak alacsonyabb a súlyuk, mint azoknak, akik nem sportolnak. A testtömeget a kalória-bevitel és a kalória-felhasználás egyensúlyi állapotával lehet megőrizni vagy csökkenteni, ennek persze a felhasználás oldaláról a testmozgás is része. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitelről!

Lehet-e valaki fitt túlsúlyosan?

Igen, például a szív- és érrendszeri betegségek elkerülésénél nagyobb szerepe van a fittségnek, mint a normál testsúlyú , de inaktív életmódnak.. Általában azonban elmondható, hogy az alacsony fittség és a túlsúly egyaránt veszélyezteti az egészséget, ugyanakkor a testedzés mindkét tényezőre pozitív hatással van, bár nem egyforma mértékben.

Akkor most be kell iratkozni egy kondi, vagy fitneszterembe hogy megelőzzem a betegségeket?

Nem. Az egészséges életmód és a megfelelő mozgásmennyiség nem csak edzőtermekben érhető el. Természetesen a rendszeresen, kontrollált körülmények között végzett testmozgás nagyon sokat segít, de nem elengedhetetlen. Az aktív életmód első lépése lehet például az, hogy a munkahelyről hazavezető utat, vagy annak egy részét gyalog tesszük meg. Már ezzel is tudjuk biztosítani a heti öt alkalommal 30 perces sétát, amivel már erősíteni tudjuk a mozgás preventív jellegét. Mozgólépcső és lift helyett válasszuk a lépcsőzést, használjuk kerékpárunkat rendszeresen, sétáljunk, kocogjunk, fussunk rendszeresen. Az ilyen és még számos hasonló, bárhol, bármely korosztály számára alkalmazható tanácsok közül bármelyiket választhatják, a lényeg: cselekedni kell, most!

Hol kezdjem az aktívabb életmódot?

Az aktív életmód elkezdését, a prevenció tervezését kezdjük azzal, hogy állapotfelmérésért és tanácsért forduljunk a háziorvosunkhoz, illetve krónikus betegségünket kezelő szakorvosunkhoz. Ő az, aki jól ismeri fizikai állapotunkat, betegségünk aktuális helyzetét, így elsősorban ő tud tanácsot adni a megfelelő testmozgás kiválasztásában is. De addig se várjon tétlenül, általában a rendszeres séta mindig jó első lépésnek. Honlapunkon is rendszeresen közlünk hatékony tippeket, de az orvosi javaslatot, ellenőrzést soha ne mellőzze!

Tényleg meghosszabbítja az életem, ha rendszeresen sportolok?

Igen. Egy 10 évig tartó kutatásban megállapították, hogy heti 75 perc, tehát naponta csak 10 percnyi tempós séta már 1,8 évvel növeli az élettartamot 40 év felett, míg heti 150 perc séta már 3,4 évvel, heti 450 perc pedig már 4 és fél évvel hosszabb életet jelenthet.

Magyarországon is kérhetem az háziorvosomtól, hogy írjon fel receptre testmozgást?

Sajnos még nem. Ez az Egyesült Államokban már egy jól működő rendszer, de a hazai bevezetésére még várni kell. A Magyar Sporttudományi Társaság azért dolgozik, hogy ez minél előbb megvalósuljon. Ezzel a megelőzési formával, a Mozgás=Egészség program követésével nemcsak a gyógyszerekre költött pénzük csökkenhet, hanem jobb életminőséget tudhatnak magukénak.

Partnereink

Exercise is Medicine American College of Sports Medicine Magyar Sporttudományi Társaság Semmelweis Egyetem Semmelweis Egyetem – Testnevelési és Sporttudományi Kar OSEI – Országos Sportegészségügyi Intézet Szegedi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Magyar Edzők Társasága Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség
Főoldal | Elérhetőség | Adatvédelem | Impresszum
© 2013 mozgásgyógyszer.hu